Falutörténet

E-mail Nyomtatás PDF

 

Bogyoszló a Rábaköz közepén, a Kis-Rába és a Keszeg-ér közti sík területen fekszik. Csornától 9 km-re, Kapuvártól 15 km-re terül el a 85-ös főútvonaltól délre. A település területe: 26,21 km2. A Duna, Rába, Répce hordalékkúpján fekszik, melyet homokos, agyagos öntésiszap borít. Alatta folyami kavicstakaró található. A Rábaköz felszínén lévő finom üledék jelenkori képződmény. Az éghajlata megegyezik a Kisalföld éghajlatával. A csapadék évi átlaga 640 mm, a nyári időszakban is jelentős. Az ÉNY-i szélirány a meghatározó.

A faluba érve a Rábaköz településeire jellemző orsós településképet látunk. A széles csordahajtó út mellett fésűs beépítésben, tehát nem szorosan egymást követően, hanem "egy épület - egy porta" rend szerint állnak a házak. A deszkaoromzatos vagy tűzfalas házak előtt nincs előkert, hanem ligetes, gyümölcsfákkal ékes sáv kíséri az utat. A telken soros elrendezésben következnek a lakó- és gazdasági épületek. Gyakori volt a szép, a ház egész hosszán végigfutó téglapilléres tornác. Innen nyíltak a lakószobák. A konyhában szabadkéményes tűzhely volt, a szobákban szépen faragott, dátumozott mestergerenda. Érdemes ezen az utcán végigsétálni, mert kevés helyen találkozunk hasonló utcaképpel.

Bogyoszló első írásos említése 1228-ban történik. A Kanizsayak birtoka volt, a kapuvári uradalomhoz tartozott. Ezzel együtt került 1536-ban a Nádasdyak, 1681-ben pedig az Esterházyak kezére.

Lakossága a XVI. században állandóan hullámzik: 1570-ben a téli dögvész pusztította el 20 telek népét, 1588 körül 22 hely lakói az erős robot elől megszöktek. Mindezek ellenére 1584-ben 55 család élt a községben. Az 1594. évi török pusztítás után tíz évre itt is megállt az élet. Az újratelepülők adó- és robotmentességet nyertek a földesúrtól és a régi családok zöme 1620 körül visszatért Vitnyédről. 1677-re Bogyoszló családjainak száma 60-ra emelkedett.

A bogyoszlói jobbágyok felerészben a telki állományból, felerészben a bérföldekből éltek. 1850-ben az urasággal kötött elkülönzési egyesség szabályozta a bérföldek és a közös legelők birtokjogi állapotát.

Az erdőirtást követően művelésre alkalmas területek jöttek létre, amely a jobbágyok munkájának eredményét mutatta. A község hatalmas legelői kiváló lehetőséget nyújtottak az állattenyésztésre. A juhnyájak az értéktelenebb, a marhacsordák a jobb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést tette virágzóvá.

Az 1848-as szabadságharcban Bogyoszlóról 12-en vettek részt. Az I. és a II. világháború 92 áldozatot követelt a falutól. A templom előtti faragott kopjafával állítottak emléket a község áldozatainak, hőseinek.

Az 50-es évek küzdelmeit a tsz-szervezés követte. Az egyéni gazdákból szövetkezeti tagokká kellett válni, újabb sorsfordító évek következtek. A tsz. gazdasági eredményei egyre kedvezőbbek lettek, és a tagok háztájiban végzett munkája sem volt eredménytelen. Ennek következtében átalakult a falu élete, a modernizáció a lakáskörülmények, a gépesítés és az életvitel területén volt szembetűnő. Eközben erősödött a kapcsolat a szomszédos községekkel, hiszen három települést a bogyoszlói közös községi tanácshoz csatoltak. 1990-ben felbomlott a közös tanács, mindegyik falu önálló önkormányzatot hozott létre.

Bogyoszlón is óvoda létesült, új orvosi rendelő és tornacsarnok épült. A vezetékes ivóvízhálózat kialakítása is megtörtént, minden lakásba bevezetésre került. Eközben járdák épültek és a belterületi utak portalanítása is megtörtént.

Megalkották a falu címerét és zászlóját. A címer álló, hegyes pajzs vörös mezejében hármas halom kiemelkedő közepében latin kereszt korpusszal, oldalain három-három szál arany búzakalásszal, a hármas halom közepén bizánci nyolc ágú csillag alakú rajzolattal.

A falukép meghatározó eleme az É-D irányú széles út a katolikus templommal. Újabb településrész a nyugati oldalon helyezkedik el. 10 utcából áll, 312 ház van a faluban.

A templom 1836-ban klasszicista stílusban épült, néhány éve történt meg a külső felújítása. Berendezései közül értékes a szószék a "Jó Pásztor" domborművel díszítve (1800 körül), a fából készült Mária-szobor (1760), valamint a templom előtt álló kesergő Mária-szobor Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészítve (műemlék jellegű 1808-ból származó késő barokk alkotás).

Pintér Jenő alkotása: fali szekrényA népi építészet eltűnőben lévő emlékei, házai a Fő utcában védelemre szoruló építészeti együttest alkotnak.

Híres fafaragó mesterek (Kiss Ernő, Áder István, Pintér Jenő) alkotásai öregbítik a falu jó hírét. Pintér Jenő ma is tevékeny. Egy általa készített fali szekrényt mutatunk be.

Az egykori táncos hagyományok (verbunk, karéj) felelevenítését a Rábaköz Néptánc Egyesület lelkes és nívós műsorain gyakran megcsodálhatjuk. Szívesen vállalnak szereplést.

A lakosság száma 776. A századfordulón ennek kétszerese élt itt. A ki- és beköltözők aránya ma kiegyenlíti egymást. A lakosság létszámának csökkenése a születések és halálozások közti különbségből adódik.

A lakosság túlnyomó többsége római katolikus.


Overview

Bogyoszló is situated 9 km from Csorna, 15 km from Kapuvár to the south from the main road 85. Area of settlement: 26,21 km2. All the houses are connected to the drinking water network and to the gas network. Pavements were built and all the inner streets of the village are dusted. 70% of the houses owns telephone main line. The village is famous for its wood-carvers: Ernő Kiss, István Áder and Jenő Pintér who is still active. Traditional dances such as recruiting dance are revived by the Rábaköz Folkdance Group.

Hungarian Open Air Museum (Szentendre) - Dwelling house and stables, Bogyoszló



Vorstellung

Das Dorf liegt von Csorna in einer Entfernung von 9 km und von Kapuvár 15 km, südlich der Landeshauptstraße 85. Fläche der Siedlung: 26,21 km2. Der Ausbau des Trinkwassernetzes wurde auch beendet, in jeder Wohnung ist es angeschlossen. Inzwischen wurden Fußsteige debaut, und die Befestigung der Straßen im Ortsinneren ist auch erfolgt. Telefonanschlüsse existieren bei 70% der Wohnungen. Das Ansehen des Dorfes wird von Kunststücken der berühmten Holzschnitzmeister vergrößert. Die Künstler Ernő Kiss, István Áder und Jenő Pintér sind auch heute tätig. Die Wiederbelebung der ehemaligen Tanztraditionen ("Verbunk", "Karéj") kann anläßlich der begeisternden und niveauvollen Programme des Volkstanzvereins Rábaköz (Rabau) bewundert werden.

Ungarisches Freilichtmuseum (Szentendre) - Wohnhaus und Ställe, Bogyoszló

© 2004-2009 Bujtás Imre

 

Pénzügyi partnerünk a



www.molnarkft.hu